Szabadi Eszter

“Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.” (Móricz Zsigmond)

A gyerekek azt mondták: Ti nagyon hasonlítotok egymásra! Igen, mi is ezt érezzük, mert közös munkánk kezdetétől fogva úgy gondoljuk, hogy hasonló érték- és szabályrendszerünk, valamint jókedvünk segít minket a közös munkában.
Játékossággal igyekszünk megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és iskola között, amit reményeink szerint élményként élnek majd meg a gyerekek. Tudásvágyuk, lelkesedésük megőrzése, a tanulás élménnyé varázslása elengedhetetlen célunk az első években.
Fontosnak tartjuk, hogy tapasztalati úton, minél változatosabb tanulási munkaformákkal, technikákkal jussanak el a tudáshoz. Reggelente úgy érkezzenek az iskolába, hogy tudják: izgalmas feladatok és jó barátok várják őket. Délután pedig minden szülő büszke lehessen gyermekére, aki aznap is valami újat tudott meg a világról és önmagáról.
Igyekszünk kiszámítható szabályokkal megteremteni a közös munkavégzéshez és családias együttléthez szükséges légkört, amelyben helye van a humornak és a vidámságnak is.
Szeretnénk jó kertészek lenni – nekünk is van metszőollónk, használjuk is őket, amikor kell, de csak akkor. Gondunk van rá, hogy minden virág (gyermek) megkapja, amire és amikor szüksége van. Sem a virágok, sem a gyerekek nem egyformák. Ismerni kell őket!
Nagy izgalommal és kíváncsisággal várjuk a leendő elsős gyermekeket és az együttműködő szülőket, hiszen az eredményes munkához fontos: gyermek-szülő-pedagógus egyaránt.
Szabadi Eszter és Jauckné Angyal Bernadett